Az energiacímkék alapvető célja, hogy két berendezés hatékonysága egy egyszerű betűjel segítségével a legkönnyebben összehasonlítható legyen. Ez segít a végfelhasználóknak a döntés meghozatalában. Egy klímaberendezés esetében azonban számos más tulajdonságot is érdemes figyelembe venni, és ezek egy része az energiacímkén is megjelenik.
Kezdjük egy kérdéssel: Miért van térkép az energiacímkén? A kérdés rövid, a válasz kicsit hosszabb, és szét kell bontanunk fűtési és hűtési üzemmódra.
Az energiacímke hűtés üzemmódban nem tesz különbséget Európa éghajlatában. A fűtés vonatkozásában azonban mutat egy sematikus térképet, mellyel körülbelül megmutatható, hogy Európán belül hol mennyire hidegek a telek. A klímaberendezések energiacímkézését az Európai Bizottság 626/2011/EU rendelete szabályozza. A rendelet csak az átlagos éghajlati övre vonatkozó adatok megjelenítését teszi kötelezővé, a hidegebb és melegebb éghajlatokra kalkulált adatok tájékoztató jellegűek. Több gyártó emiatt nem is foglalkozik ezen adatok megadásával, hiszen a tényleges energiabesorolást a középső érték határozza meg, ez az, amit a gyártók katalógusaikban és egyéb anyagaikban feltüntetnek. A hidegebb és melegebb éghajlati övre vonatkozó adatok azt mutatják meg, hogyan változna a berendezés hatékonyságának meghatározása és átlagos fogyasztása, ha azt különböző külső hőmérsékleti adatokkal számolnánk ki.
Az átlagos éghajlatú, mondjuk mérsékelt égövi viszonyokon a –10 °C-os külső hőmérsékletet tekint az előforduló leghidegebbnek. Ehhez képest a hideg éghajlati övezetekben a –20 °C-os külső hőmérsékletet tekint a leghidegebbnek. Magyarország a valóságban valahol a kettő érték között helyezkedik el, a tervezők az itthoni viszonyokra –15 °C legalacsonyabb külső hőmérsékletre méreteznek.
Figyeljük a térkép színeit, és a hozzájuk tartozó értékeket, mert ezek beszédes információk!
Milyen adatok hasonlíthatók még össze az energiacímkén?
Egy klíma energiacímkéjén nem csupán a hűtési és fűtési hatékonyság besorolásának a betűjelölése szerepel, amire érdemes figyelnünk. Megmutatja a berendezések várható legmagasabb zajszintjét is. Ez sok esetben nem túlságosan informatív, hiszen a felhasználókat jobban érdekli általában az, hogy milyen legalacsonyabb zajszintet tud a berendezés elérni, hiszen ez fogja meghatározni, hogy be merjük-e tenni adott esetben a hálószobánkba.
Ezenfelül információt kapunk egy nagyon fontos tulajdonságáról is a berendezéseknek, mégpedig hogy az adott berendezés mekkora teljesítményt fog produkálni a leghidegebb külső hőmérséklet mellett. A berendezések névleges teljesítményét a gyártók hűtésben +35 °C külső hőmérsékletre adják meg. Ez kb. Magyarországon így is van, így ez az érték nem csap be minket. Azonban a fűtési teljesítményt a katalógusok +7 °C külső hőmérséklet mellett mutatják. Ez a korábban ismertetettek szerint igencsak megtévesztő, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a berendezés mekkora teljesítményt fog tudni leadni akkor, amikor arra a legnagyobb szükségünk van, vagyis a legnagyobb hidegben. Szerencsére az energiacímkén fel kell tüntetni ezt az értéket is. Az adott éghajlati öv legfelső sorában megadott teljesítmény azt mutatja meg, hogy az adott éghajlati övhöz tartozó legalacsonyabb külső hőmérsékleten mekkora teljesítményű a berendezés, ezért erre az adatra is érdemes kiemelt figyelmet fordítani.
Keressük az optimális készüléket!
Egyes berendezések egyáltalán nem, vagy csak alig veszítenek teljesítményükből a külső hőmérséklet csökkenésével, míg más berendezések akár a névleges teljesítményük 50%-át is elveszítik már akár –10 °C külső hőmérséklet mellett. Így könnyen úgy járhatunk, hogy hiába választunk kimagaslóan energiahatékony berendezést, az pont a legnagyobb hidegekben fog cserbenhagyni minket.
A fogyasztás is számít!
Az utolsó adat, amit az energiacímkén találunk az a várható teljes szezonális fogyasztás. Ezt is óvatosan kell kezelni, hiszen a valóságban az itt számoltaktól minden bizonnyal különböző eredményt fogunk kapni, hiszen ez helyiség méretétől, szigetelésétől és számos egyéb tényezőtől nagyban függ. Összehasonlítás szempontjából sem elég reprezentatív, hiszen ez már az előbb említett legnagyobb fűtési teljesítményt veszi alapul, így egy hűvös időben alacsony teljesítménnyel rendelkező berendezés adott esetben úgy tűnik, mintha kisebb villamos teljesítményt venne fel, de igazából a leadott teljesítménye is ezzel arányosan alacsonyabb.
Konklúzió
Azon felül, hogy figyelünk arra, hogy a leghatékonyabb berendezést választjuk, az összehasonlításnál arra is figyelni kell, hogy a gyártó mekkora fűtési teljesítményt ad meg a számításnál, mivel az itt megadott teljesítmény berendezésenként jelentősen eltérhet. Ha egy gyártó alacsony teljesítményt ad meg, akkor a hatékonyság hiába mutat jó értéket, azonban valós körülmények között, amikor a berendezésnek magasabb teljesítményt kell biztosítania, ez az érték jelentősen romlik, esetleg a berendezés nem képes biztosítani a megfelelő teljesítményt. Olyan terméket érdemes választani, amelynek fűtési hatékonysága alacsony külső hőmérséklet mellett is kimagasló.
