Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Fürdőszobák, szaniterhelyiségek I.

2009/5. lapszám | VGF&HKL online |  2606 |

Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Amilyen a napunk reggeli kezdése, olyan a folytatása. Hol kezdjük máshol napunkat, mint a fürdőszobában, ahol a testi-lelki felébredést kell megkapnunk a környezettől, a hangulatától. Ezért célszerű nagyon átgondolni mikor, mit, hogyan, mennyiért építünk, felújítunk, vagy akár korszerűsítünk.

Az épületek szaniterrendszerét

, vagyis a víz-, csatornahálózatát a hozzá tartozó szerelvényekkel és berendezési tárgyakkal 30-40 évenként az elhasználódás és a korszerűtlenedés miatt ki kell cserélni, korszerűsíteni. Természetesen nem csak ebben az esetben kell e nagy munkához fogni, hanem amikor például használt lakást veszünk vagy lakást cserélünk, mert a más ízlésünk, más igényünk ezt diktálja egy jobb élettér biztosítása érdekében.

Építés: ha teljesen új épületet vagy épületrészt hozok létre.

Felújítás: ha a meglévő berendezési tárgyakat, rendszereket csak újra cserélem ki, anélkül, hogy a helyüket, minőségüket, méretüket stb. megváltoztatnám.

Korszerűsítés: ha a jelen higiéniai, használati, formatervezési, helykihasználási, energiatakarékossági stb. irányzatát követve építem át szaniterhelyiségeimet, lakásomat stb.

A műszaki hiányosságok okozta felújítási kényszer mellett a divatirányzatok is befolyásolják a korszerűsítés piacát, ahol igen fontos a helyiségek formája, a szaniterberendezések színe, formatervezése. Ebből a gondolatból kiindulva érthető, hogy a mintegy száz évre tervezett lakóépület szaniterhelyiségét, berendezését 3-4-szer kell felújítani, esetleg korszerűsíteni.

Ha a tulajdonos elégedetlen

a fürdőszoba méretével, berendezésével, a nagy fantázia, körültekintő tervezés elengedhetetlen a sikerhez. Egy-egy fal áthelyezésével a korszerűsítés során máris kiváló eredményt lehet elérni.

A pénzügyi nehézségek miatt ma még gyakran előfordul, hogy a felújítás csupán az üzemképesség, működés puszta fenntartására, az egyes berendezési tárgyak, csővezetékek olcsó kicserélésére korlátozódik, anélkül, hogy a víztakarékosság, a higiénia, a jó környezeti hangulat érdekében bármit is tennének. Legyünk tehát bátrak, ne féljünk a változástól, ne féljünk az áraktól, de legyünk természetesen körültekintők.

Az építtetői igények, követelmények

Meg kell különböztetni magánépíttetőt és gazdasági társaságokat, mint építtetőket. Mások a pénzügyi lehetőségeik, mások az elvárásaik. Esetünkben maradjunk a magánépíttetőknél, hiszen itt a szubjektivitás, a közvetlen személyes érintettség sokkal erősebb, mint a másik esetben, amikor nem saját maguknak építenek.

Az építés, a korszerűsítés rendkívül komplex feladat. Sok különböző szakterületnek kell a munkáját összehangolni, úgy, hogy egymást ne zavarják, ne késleltessék, ne tegyék tönkre más szakterület már elvégzett munkáját, de ugyanakkor a technológiai sorrendeket is betartsák a kifogástalan eredmény elérése érdekében.

Az 1. ábra is érzékelteti a szakágak sokaságát, melyet egyvalakinek koordinálni, irányítani kell, aki teljes felelősséggel tudja végezni a rá bízott feladatot. Ez az univerzális szakember, aki eredeti szakmáján kívül más szakmunkát is kifogástalanul elvégez, nagyon ritka, ha egyáltalán létezik. Ezért szükséges, hogy az épületgépész – víz-, fűtés-, gázszerelés -, a kőműves, a villanyszerelő, burkoló, festő stb. szakmában dolgozó szakemberek, cégek koordináltan együtt dolgozzanak.

Erre vannak a generálvállalkozók, akik a legtöbb, legjobb és leggyorsabb szolgáltatást tudják vállalni. De miért ne lehetne ez az épületgépész kivitelező, aki az egyik legfelelősségteljesebb szakterületet képviseli?

Ha a munkák nincsenek összefogva, összehangolva, akkor az építtető lidércálma, ami rettegésben tartotta az építkezés melletti elhatározásig, valóra is válhat. A szerződéskötést az ajánlatadás előzi meg, melyben a vállalkozók garantálják az árakat, a minőséget és a határidőket egy alapos előzetes felmérés, feladat-meghatározás alapján. A későbbi reklamációk miatt feltétlenül írásban kell megállapodni a vállalkozóval: határidő, minőség, anyagbeszerzés, fizetési feltételek stb. tekintetében.

 

Tervezőkkel szemben támasztott követelmények

Fontos, hogy a nagyobb horderejű munkánál forduljunk szaktervezőhöz, aki a Magyar Mérnöki Kamara tervezői jogosultságával rendelkezik, mellyel a szakmai színvonal, ha bizonyos mértékig is, de garantálva van. Tőlük referenciamunkákat feltétlen célszerű kérni, nemcsak azért, hogy munkájáról képet kapjunk, hanem így segítséget is kapunk elképzelésünk könnyebb megfogalmazásához.

Az építőipar szerkezeti színvonala az utóbbi közel 20 évben teljesen megváltozott hazánkban. A szereléstechnikák, az anyagok, a formatervezési és divatirányzatok állandó változásban vannak, melyek naprakész ismeretét nem lehet megkövetelni azoktól, akik nem szakemberek, azonban a szaktervezőktől, kivitelezőktől igenis meg kell követelni. A jó tervező, jó kivitelező állandóan továbbképzi magát, ezért forduljunk bizalommal hozzájuk, hiszen az előírásokkal is tisztában vannak, mert például egy fürdőszoba vagy bármilyen szaniterhelyiség kialakításánál villamos védőtávolságokra, mozgásterület-ismeretekre, helyigényekre stb. figyelemmel kell lenni, nem beszélve a közérzetet befolyásoló színhatásokról.

Az épületszerkezet és az épületgépészet kapcsolata

A jó, kellemes komfortérzetnek komoly épületszerkezeti és épületfizikai feltételei vannak. Az épületgépészeti berendezések, rendszerek „működő rendszerek”. Víz áramlik bennük nyomás alatt, vagy gravitációs úton távozik, rezgések keletkezhetnek bennük stb. Különösen a födémek és falak akusztikus és tűzvédelmi tulajdonságait zavarhatják ezek a hatások, vagy akár meg is semmisíthetik azokat a vezetékeket, amelyek ezekkel az épületszerkezetekkel valamilyen kapcsolatban vannak. Könnyen előfordulhat, hogy egy rossz minőségű elzáró szerelvény olyan rezgéseket hoz létre a csővezetékben, hogy a keletkező torlónyomás szétrepeszti az öreg csővezetéket. Ezért fontos, hogy tervezés és kivitelezés során különös figyelmet fordítsunk a helyes anyagválasztásra, ezek beépítésére.

Alapszabályként kell elfogadni: „Vezetékek és készülékek épületekben történő elhelyezésekor nem csökkenhetnek, vagy nem válhatnak kérdésessé az épület állékonyságával, zajvédelmével, tűzvédelmével és hőszigetelésével kapcsolatos azon követelmények, amelyeket a törvényes vagy szakmai előírások megszabnak.”

Célként határozhatjuk meg: az épületszerkezetek a csővezetékekkel, készülékekkel közvetlen merev kapcsolatban ne legyenek. Ehhez korszerű szereléstechnikát kell választanunk. Megoldás: a falsík előtti szerelés, előregyártás.

(Folytatjuk)